Fényérzékenyítő illóolajokról – így használd biztonságosan őket!

Illóolajok alkalmazása

Egyre elterjedtebb az illóolaj használata, szinte minden háztartásban fellelhető egy-egy fiola. Egyre több terapeuta, masszőr, gyógytornász alkalmazza gyógyító tevékenysége során, sőt, akár egyedi keveréket is alkothatnak. Elképesztő sebességgel nő az igény az egyéni terápiára, az édesanyák is egyre elkötelezettebbek aziránt, hogy a családot hagyományos terápiákkal támogassák.

Az illóolajok bőrön való alkalmazása népszerű, legyen szó egy aromaterápiás masszázsról vagy saját magunk által elkészített keverékről, amit bedörzsölhetünk a talpunkba, csuklónkra cseppenthetjük, készíthetünk különféle bedörzsölőket, alkalmazhatunk gerinc melletti olajos masszást. Az alkalmazás tárháza szinte végtelen.

Fontos az elővigyázatosság!

Minden aromás vegyülettel úgy szükséges bánni, „mintha gyógyszer” lenne. Vannak esetek, amikor bizonyos illóolajok használata egyáltalán nem javasolt, vagy amikor a nem megfelelő alkalmazásuk mellékhatással jár.

A nyári napsütést és az erős UVA sugárzás különös odafigyelést igényel a bőrön alkalmazott illóolajok esetében. Minden készítmény, ami furokumarint tartalmaz, fényérzékenyítő hatású. Ez azt jelenti, hogy furokumarint tartalmazó Illóolajokat felkenjük a bőrre, a fitokémiai anyagok bejutnak az epiteliális sejtek magjába és az UVA sugárzás hatására a bőrben kóros reakciót idéznek elő, ez a fitodermatitis.

A bőrön bőrpír jelenik meg, hólyagosodás alakulhat is. Az elváltozás hasonlít az égési sérüléskor keletkező szövetkárosodáshoz. A fényérzékenyítő illóolajok kontakt bőrgyulladást okoznak. A bőr kipirosodik viszket, fájdalmas.

Súlyos esetek is kialakulhatnak, ekkor célszerű bőrgyógyászhoz fordulni, mert szükség lehet allergiás reakció esetén antihisztaminra, ill. egyes esetekben szteroid tartalmú krémre.

Jellemző, hogy a tünetek nem azonnal, hanem 24-48 órán belül alakulnak ki és 72 órán keresztül rosszabbodhatnak, fokozódhatnak (késleltetett hyperpigmentáció). Nemcsak a napsugárzásból eredő UV sugarak váltanak ki ilyen hatást, hanem a szolárium is, így akik szeretik a “napfürdőzés” ezen formáját, azoknak erre egész évben gondolniuk kell.

Mivel a fitofotodermatitisz nem immunológiai folyamat, mindenkinél kiváltható, ha a fényérzékenyítő vegyülettel érintkező testrész elegendő UVA sugárzást kap. Fontos kiemelnünk, hogy időjárásunk annyira megváltozott, hogy a naptári ősz beköszöntével még számolhatunk azzal, hogy a bőrünkre felkent illóolaj, kiváltja a fenti tüneteket.

csillaganizs_footer

Milyen illóolajok esetében számolhatunk fényérzékenyítő vegyülettartalommal?

Először is fontos megjegyezni, hogy a hidegen sajtolással kinyert illóolajok esetében fordulhat elő fényérzékenyítő hatás, vízgőz desztilláció esetén nem tartalmaznak ilyen anyagokat az illóolajok. Ugye milyen fontos, hogy ne csak levegyünk egy fiolát a polcról, hanem a szakértelemmel rendelkező értékesítő megfelelő információt adjon a kinyerés módjáról, a növényi részről, amiből az illóolajat kinyerték?

Illóolajok

A felsorolás nem teljeskörű!

Erősen fényérzékenyítő

  • bergamot
  • citrom
  • grapefruit
  • lime
  • keserű narancs

Enyhén fényérzékenyítő

  • gyömbér
  • mandarin

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az illóolajok fényérzékenyítő hatásáról nemcsak akkor beszélhetünk, ha önmagában alkalmazzuk, hanem akkor is, ha valamely keverék tartalmaz fényérzékenyítő hatású illóolajat vagy illóolajokat. Szóval a keverékek összetevőiről is megfelelően tájékozódnunk kell. Az egymással szinergiában lévő illóolajok felerősíthetik egymás fényérzékenyítő hatását.

Mi a helyzet a (natúr) kozmetikumokkal?

Nemcsak az illóolajokkal kell óvatosan bánni, a (natúr) kozmetikumok is tartalmazhatnak fényérzékenyítő összetevőket. Két lehetőség adódik, ha illóolaj keverékeinket nyáron is szeretnénk használni:

  • használjuk megfelelő hígításban éjszakára, amikor biztosak lehetünk abban, hogy a bőrfelületet 8 órán belül nem éri napfény
  • vagy ruhával eltakart, fénytől védett bőrfelületre vigyük fel, ezalatt farmert, szövetruhát, nem vékony lenvászon anyagokat értünk

Mi is a furokumarin?

A furanokumarinok vagy furokumarinok számos növény által termelt szerves kémiai vegyületek egy csoportja. Leggyakrabban a virágos növényekben, érett magokban és gyümölcsökben fordulnak elő. A furokumarinok valószínűleg a növény természetes védekezéséhez kapcsolódnak, kártékony gombák és rovarok elleni védekezés céljából szintetizálják.

A furokumarin vegyületnek többféle izomérje, szerkezete van. A két leggyakoribb alapszerkezet a pszoralén és az angelicin. Ezek származékait lineáris, ill. az anguláris furokumarinoknak nevezzük. Közöttük a mi szempontunkból most az a legfontosabb különbség, hogy egyik erősen fényérzékenyít, míg másik csupán enyhén.

  • az anguláris, szögletes szerkezetű furokumarinok (angelicin, isobergapten, sphondin, pimpinellin)kevésbé fényérzékenyítő hatásúak
  • míg a lineáris, egyenes szerkezetű furokumarinok (pszoralén, bergaptol, bergapten, xanthotoxin,Isoprimpinellin) erősen fényérzékenyítő hatásúak

És miért fontos erre kifejezetten felhívni a figyelmet?

A fotodermatitisz egy kellemetlen, viszkető bőrelváltozás, a bőr sötét elszíneződése a bőrgyulladás gyógyulása után is megmaradhat, ami visszafordíthatatlan következmény.

Vannak-e olyan citrus illóolajok, amik nem tartalmaznak fényérzékenyítő összetevőket?

Igen vannak, általában a citrusok esetében, ilyenkor a citrusok héjából nem hiegen préseléssel nyerik ki az illóolajat, hanem a lefejtett héjból vízgőz-desztillációval nyerik ki az illóolajat.

A HerbaTherapy illóolajai hidegen préseléssel kinyert illóolajok, így mindegyik fényérzékenyítő hatású. Hiszünk abban, hogy a citrusok esetében a terápiás molekulák a hidegen sajtolással maradnak sérülés nélkül az illóolajban, hő hatására az értékes molekulák sérülnek, ezért nem is javasoljuk a citrusokat a hagyományos gyertyás párologtatóban alkalmazni. Akik nem szeretik a diffúzorokat, azoknak javasoljuk aromalámpa használatát, amik nem nyílt lánggal működnek, és a porcelán tégelyt maximum kézmelegre hevítik fel.

csillaganizs_gyogyaszatban

Történelmi kitekintés

A növények által okozta hyperpigmentációt már az ókorban is ismerték. Már Kr. e. 2000-ben Egyiptomban azellerfélék családjába tartozó Ammi majust (melyet másnéven többek között hamis püspöki gyomnak is neveznek és a Nílus folyó völgyében gyomnövényként növekszik) vitiligo foltokra dörzsölték, amelyet követően a betegeket arra buzdították, hogy vegyenek napfürdőt.

Forrás: 
    1. http://telemedicine.org/botanica/bot5.htm
    2. https://en.wikipedia.org/wiki/Furanocoumarin
    3. Illóolajaink tanúsítványai
    4. dr. Koroknai András

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük