Itt van az ősz, itt van újra

Az ősz valakinek a sokszínű levelek közötti nagy erdei sétákat jelenti, valakinek az iskolakezdést; sok mindent jelképezhet sok mindenkinek. Viszont mindannyiunk testének jelez az évszakváltás, a napos órák száma egyre kevesebb, az idő hidegebbre fordul. Ilyenkor a hangulatváltozás az egyik legészrevehetőbb jelenség, amit érezhetünk, ami hátterében a szervezetünkben bekövetkező évszak miatti változások állhatnak.

Például a napos órák változása kihatással van az agyunkban termelődő hírvivők mennyiségére (pl.: szerotonin, dopamin).

Ezek után nem is meglepő, hogy a depresszió egy formája (szezonális affektív zavar) az őszi/téli hónapokban gyakori. A tünetek ősszel kezdődnek, és a téli hónapokban is folytatódnak, pl.: energiaszegénység, kedvetlenség, alvásproblémák, csökkent koncentrálóképesség.

Klinikai vizsgálatokban pedig a fényterápia lehetséges pozitív hatását dokumentálták, ezzel is rámutatva az évszakváltozással való összefüggésre. Ezekre a hónapokra érdemes olyan illóolajokat választani párologtatásra, amelyek energetizálnak, jó hangulatot teremtenek. A borsmenta (Mentha x piperita) állatkísérletekben fokozta a fizikai aktivitást, sőt az összetevőit külön is tesztelték, és a hatásban több komponens is szerepet játszott, pl.: az 1,8-cineol, menton, izomenton, mentol, amelyek felső légúti problémák esetén is előnyösek, ezáltal tökéletes őszi/téli illat. Embereken vizsgálva pedig a szagtalan állapotokhoz képest a borsmentaolaj jelenléte korlátozta az álmosságot is. A rozmaring – aminek az 1,8-cineol a főkomponense – is képes volt az éberséget és a hangulatot javítani klinikai vizsgálatok során. A bergamot pedig a negatív érzéseket és a fáradtságot csökkentette, 15 perc inhalálás után.

Az őszi hónapok viszont nem csak a hangulatra hathatnak, hanem a különböző megfázásos megbetegedések is gyakrabban okoznak problémát. Ennek több oka van, pl.: a levegő a szárazabb, ami hátrányosan hat a légutaink védelmi rendszerére, de a napos órák csökkenése is negatívan befolyásolja az immunrendszerünk működését. A hideg pedig kedvez bizonyos felső légutainkba jutott vírusok szaporodásának.

Az illóolajok több szempontból is támogatást jelenthetnek erre az időszakra.

Egyrészt a vízzel együtt történő párologtatás eleve megemeli a páratartalmat, így segítve a védekezőrendszerünk megfelelő működését. Másrészt az illóolajok csökkenthetik a baktériumok, gombák mennyiségét a helyiségekben, ahol párologtatják őket, ezt egy kórházban is dokumentálták, ahol a jegenyefa és citrom illóolaj keveréke érte el ezt a hatást.

Ha felüti fejét a betegség... segítenek az illóolajok!

Ha pedig már betegek leszünk akkor is jó szolgálatot tehetnek az illóolajok, akár inhalálva, akár bedörzsölőként. Az illóolajokat bemasszírozva a bőrünkön keresztül felszívódnak, de emellett be is lélegezzük őket, és így tüdőnkön keresztül bejutnak a szervezetünkbe.

Az egyik legjobban kutatott illóolaj az eukaliptusz (Eucalyptus globulus), amely esetében nem csak az illóolajat, hanem annak a főkomponensét, az 1,8 cineolt (syn. eucalyptol) is tesztelték embereken, ráadásul szájon át történő alkalmazás mellett. Az 1,8-cineol a légutakban termelődő nyákot folyósabbá teszi, gyulladáscsökkentő, a hörgők simaizmát relaxálja. Ezekben a vizsgálatokban az 1,8 cineol bronchitiszben (hörghurut), asztmában és krónikus obstruktív tüdőbetegségben is jótékony hatást fejtett ki, segítette a váladék eltávolítását, sőt a tüdőfunkciót is javította.

Egy vizsgálat alapján az eukaliptusz illóolaj inhalálása megelőzésben is hasznos lehet, mivel hatására csökkent az intenzíven fekvő, intubált betegeknél a tüdőgyulladás előfordulása. A legtöbb embereken végzett klinikai vizsgálat egy szájon át alkalmazott készítménnyel kapcsolatban van, amelynek a két főkomponense az eukaliptusz és a narancs (Citrus sinensis) illóolajok. Akut, krónikus bronchitiszben, valamint arcüreggyulladás esetén is csökkentette a tüneteket, ami valószínűleg köptető, gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatásának eredménye.

De borsmenta vagy kakukkfű (Thymus vulgaris) illóolajokkal kapcsolatban is találunk pozitív eredményeket. Például arcüreggyulladás esetén, az orrdugulást javította, ha borsmenta illóolajat napi 10 percen keresztül lélegeztek be, és éjszakára menta illóolajjal csepegtetett párna volt kitéve. A kerti kakukkfű illóolajának fő komponense a 30–60%-ban megtalálható timol pedig rendkívül hatásos antibakteriális vegyület, hatáserőssége még a fenolét is meghaladja és gombák ellen is hatásos.

Fitoterápia egészségünk megőrzésében

Az illóolajok mellett a gyógynövények különböző kivonatai is segítségül lehetnek a most következő megfázásos, hideg időszakra. Az egyik klasszikus a kasvirág. Az Echinacea (kasvirág) nemzetség több faját is alkalmazzák a gyógyászatban.

A kasvirágtartalmú készítmények immunmoduláns hatása széles körben ismert. Ez egy nem-specifikus hatás, a sejtes immunválasz fokozódását váltják ki. Tehát nem az immunrendszer általános működésének fokozásáról van szó. Az immunmoduláns növényi szereket kúraszerűen, járványos időszakokban, elsősorban a légúti betegségek megelőzésére lehet alkalmazni.

A vizsgálatok nagy részében a bíbor kasvirágot tesztelték (Echinacea purpurea), annak is leggyakrabban a présnedvét. Alkalmazása a felső légúti fertőzés kockázatát csökkenti, a betegség átlagos tartamát pedig lerövidíti.

Megfázás, felső légúti betegség esetén a készítmények elsősorban akkor hatásosak, ha a betegség kezdetén elkezdik a szedésüket. Az időben megkezdett kezelés lerövidíti a megbetegedés lefolyását, és enyhébbek lesznek a tünetek. A tartós, megelőzés célját szolgáló Echinacea-szedés a vizsgálatok többsége szerint nem indokolt, mivel nem csökkenti jelentősen a légúti megbetegedések kockázatát, ezért a kúraszerű használat a szakszerűbb.

Mivel hatása az immunmoduláns, ezért immunszupresszív terápia (pl. szervátültetés után), krónikus progresszív betegségek (pl. TBC, szklerózis multiplex, leukémia, HIV-fertőzés) esetén alkalmazása nem javasolt, autoimmun betegeknél is elővigyázatosság van szükség.

A dél-afrikai muskátli (Pelargonium sidoides) is hasonlóan fejti ki a hatását. Klinikai vizsgálatok során a gyökérből készült alkoholos kivonat hatásosnak mutatkozott akut bronchitis, arcüreggyulladás és mandulagyulladás kezelésében. A klinikai vizsgálatok zömét akut bronchitisben szenvedő betegek részvételével végezték. A kezelés a placebóhoz viszonyítva jelentősen csökkentette a betegséggel járó tüneteket, elsősorban a köhögést. Súlyos máj- vagy vesekárosodás esetén nem alkalmazható.

A nyugati vörösfenyőből nyert prebiotikumok (larch arabinogalaktánok) egyrészt bélflóránkat táplálják, másrészt valószínűsítik immunmoduláns hatását is, mivel dokumentálták klinikai vizsgálatokban, hogy a megfázás gyakoriságát csökkentette és bizonyos védőoltások után az antitestek képződését segítette.

És amit nem szabad elfelejteni az a táplálkozás, ugyanis az immunrendszerünk 70% a beleinkben található és a bélflóránk egészsége és diverzitása összefügg védekezőképességünkkel. Változatos, zöldségekben és rostban dús étrend és a megfelelő testsúly elérése a leghatékonyabb védekezés a fertőző és krónikus megbetegedések ellen.

Felhasznált irodalom 
  1. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23339578/
  2. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/10994153/
  3. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/32430279/
  4. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/32843118/
  5. Dr. Csupor Dezső: Fitofarmácia, 2020
  6. https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/seasonal-affective-disorder/symptoms-causes/syc-20364651
  7. http://www.chronobiology.ch/wp-content/uploads/2017/10/1-s2.0-S001664801730237X-main.pdf
  8. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30795725/
  9. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25824404/
  10. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3736918/
  11. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12804077/
  12. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/24831245/
  13. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33167760/
  14. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12690999/
  15. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15708642/
  16. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/32088670/
  17. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31167299/
  18. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11509195/
  19. https://www.annualreviews.org/doi/10.1146/annurev-virology-012420-022445?url_ver=Z39.88-2003&rfr_id=ori%3Arid%3Acrossref.org&rfr_dat=cr_pub++0pubmed

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük